Újabb orosz-ukrán fogolycserét hajtottak végre
103-103 hadifogoly térhetett haza az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével.
103-103 hadifogoly térhetett haza az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével.
Heves orosz dróntámadás érte Kijevet és más ukrán városokat szombatra virradóan, ami után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újabb felhívást intézett a légvédelem és a nagy hatótávolságú rakéták képességének növelésére.
Az amerikai hadsereg korábbi európai főparancsnoka szerint márpedig hatalmas politikai viták lehetnek ugyan, de odáig sohasem szabad eljutni, hogy megkérdőjeleződjön a bizalom.
Ukrán pilóták F-16-osokon való kiképzéséről tárgyalt az ukrán és a román védelmi miniszter.
Az oroszok szerint tíz települést is visszafoglaltak az ukránoktól, Zelenszkij szerint minden a saját tervük szerint történik.
A felek szót emeltek a Tajvani-szoros status quója és az indiai-csendes óceáni térség szabad hajózhatósága mellett is.
David Lammy brit külügyminiszter 600 millió font értékű támogatást, míg Antony Blinken amerikai külügyminiszter 700 millió dolláros segélyt jelentett be Ukrajna számára.
Amerikai–brit csúcstalálkozó lesz a héten Washingtonban, és az ukrán elnök is oda készül. A részleteket Volodimir Zelenszkij az amerikai és a brit külügyminiszterrel egyeztethette, akik együtt, a nyilvánosság számára váratlanul Kijevbe utaztak. Zelenszkij közben az orosz agresszió kezdete óta a legkomolyabb kormányátalakítást hajtotta végre. Kérdés, hogy a váltás meghozza-e a kabinet hatékonyságának növekedését.
Az első magyarországi ukrán iskoláról és az EU-csatlakozásról is beszélt Denisz Smihal ukrán miniszterelnök keddi kijevi sajtótájékoztatóján.
Kedden Londonban találkoztak, ekkor jelentették be az ukrajnai látogatást.
Három moszkvai repteret is lezártak, egy ember meghalt, többen pedig megsérültek. Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy 144 ukrán drónt lőttek le az éjszaka folyamán.
Csak augusztusban állításuk szerint több mint 400 vegyi támadást regisztráltak.
Többen megsérültek, az elkövető vélhetően öngyilkos lett.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta több mint 30 ezer orosz választotta új otthonának a balkáni országot.
Scholz az interjúban védelmébe vette kormánya eddigi teljesítményét, annak ellenére, hogy a három koalíciós párt gyengén szerepel a jövő évi választások előtti közvélemény-kutatásokban, és két keleti tartományban nemrégiben eddig példátlan mértékű vereséget szenvedtek.
Magyarország már régóta élvezi az olcsó orosz olaj előnyeit. Az új ukrán szankciók ezt megváltoztatják, emiatt az Orbán-kormány igencsak dühös.
Jens Stoltenberg úgy véli, az ukránok akár nagy hatótávolságú rakétákat is bevethetnek.
Akkor döntötte el végleg, hogy újságíró lesz, amikor elolvasta a később meggyilkolt legendás újságíró, Anna Politkovszkaja egyik cikkét a független Novaja Gazetában. Ennél a lapnál dolgozott 17 éven át annak bezárásáig. A háború második napján már Ukrajnából tudósított. Az orosz fenyegetések miatt menekülnie kellett, túlélte, hogy megmérgezték, Németországban él. Számára az írás nem csak munka, terápia is: „Élni akarok, ezért írok.” HVG-portré.
Bár Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hivatalosan maga kérte felmentését, a hvg360 forrásai szerint egyértelmű, hogy a politikus Volodimir Zelenszkij államfő kérésére állt fel. A kijevi kormányt alaposan felforgatja az elnök, ám kérdéses, hogy ez mennyire járul hozzá az ország súlyosbodó problémáinak megoldásához.
Az igazságügyi, a stratégiai iparágakért felelős és környezetvédelmi tárca vezetője nyújtotta be a lemondását.